Elérhetőség
Burkolási tanácsok, csempézés, járólapok leragasztása.
Fürdőszoba, erkély és terasz vízszigetelése.
Általában gyárilag előkevert por alakú ragasztókat használunk a lapok és az aljzat összekötésére.
Ezeket a ragasztókat csak tiszta vízzel, ill. bizonyos esetekben a ragasztóval együtt „csomagolt” folyékony adalékszerrel kell keverni.
Ezzel a módszerrel a megfelelően alapozott felületre kevesebb anyagfelhasználással, gyorsabban és nagy biztonsággal lehet a burkolólapot ragasztani.
Alapozásnál használhatunk bármilyen diszperziós alapozót, ez kellőképpen megköti a port és jó tapadóréteget képez a burkolólap és a beton között.
A "csempét a csempére" burkolás előtt feltétlenül szükséges speciális tapadóhíd a tökéletes tapadás eléréséhez.
Célszerű a burkolást pontosan meghatározni a mit, hova, milyen körülmények között akarunk ragasztani kérdések megválaszolásával.
Fontos tisztázni azt is, milyenek lesznek a használati körülmények (normál vagy erősebb terhelés).
A különböző szempontok közül mindig az „erősebb” a meghatározó. Ezért pl. greslapot beltérben sem szabad ún. „beltéri csemperagasztó”-val leragasztani,
mert a greslapnak nagyon alacsony a vízfelvétele (alig néhány százalék) és a csemperagasztó csak ún. szívó lapokhoz használható.
A „fagyálló ragasztó” szintén félreérthető megfogalmazás és sok bosszúság forrása lehet. Jól alkalmazható fagyálló lapok beltéri, vagy alacsony hőmérsékletű helyiségekbe
( pl. fűtetlen kamra ) történő ragasztásra, de nem szabad pl. kültéri teraszok burkolásához felhasználni.
Erre a feladatra már rugalmas, vagy más néven flexibilis ragasztóra van szükség, ami a szélsőséges hőingadozások okozta mozgásokat is képes felvenni.
Gondoljunk csak egy nyári kánikulában jött hirtelen záporra, ami az átforrósodott burkolatot néhány perc alatt több tíz fokkal képes lehűteni.
A ragasztók nagy része „vékonyágyazású”, ami azt jelenti, hogy a lap alatti végleges ragasztóréteg vastagsága max. 5 mm lehet egy rétegben felhordva.
Ha a felület egyenetlenségei miatt ez nem elég, két megoldás közül választhatunk: aljzatkiegyenlítőt öntünk ki, vagy vastagágyazású ragasztót választunk,
amivel maximum 20 mm–ig növelhetjük a felhordható ragasztóréteg vastagságát.
A bekevert ragasztót egyenletes vastagságban, fogazott glettvassal kell felhordani az alapra, majd a lapokat enyhe ütögetéssel a helyükre igazítani.
A lapok közé, ha szükséges tegyünk fugakeresztet, ez megadja a tökéletes illeszkedést.Itt használhatunk több méretet is.
Kültérben a lapok hátát is meg kell kenni, ami viszont lassítja a munkát. Ezt elkerülhetjük folyékonyágyas ragasztó használatával, amivel biztosítható a szükséges hézagmentes ragasztás.
Mindig tartsuk be a zsákon található keverési és feldolgozási előírásokat, hogy a ragasztó azt nyújtsa, amit elvárunk tőle.
A keverés történhet géppel és kézzel.
A fugázás előtt vegyük ki a kereszteket a lapok közül óvatosan, hogy a csempe ne sérüljön, a kitüremkedő ragasztó darabokat távolítsuk el, erre tapétavágó kést szoktam alkalmazni.
Az előírt mennyiségű keverővízzel bekevert fugaanyagot a kitisztított fugákba bedolgozzuk, majd a szükséges száradási idő után vízzel lemossuk a felületet éskialakítjuk a kívánt fugaképet.
Vízszigetelést vizes helységekben és teraszokon szoktunk alkalmazni.
Erre a feladatra kiválóan alkalmasak az előre bekevert, ún. "folyékony fóliák".
A szigetelő anyag felhordása előtt használjunk alapozót(ez lehet ugyan olyan, mint amit a burkolás előtt használunk).
Szigetelés történhet glettvassal és teddy hengerrel is.Ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk lyukakat és kétszer kenjük le a felületet.
Sarkokba használjunk hajlaterősítő szalagot, ez megakadályozza a repedést.
Kültéren is használunk szigetelő anyagot, de itt kétkomponensűt, én a MAPELASTIC tipusút használom.
Itt összekeverjük a két anyagot és glettvassal a felületre kenjük.Tartsuk be a keverési arányokat!
